Érdeklődőknek

Aikido érdeklődőknek

Gya­kori Kérdések

Mikor és hol van az edzés?
Az edzé­sek idő­pont­ját és helyét a váro­sokra klik­kelve talá­lod meg az olda­lun­kon. Érde­mes negyed órával az edzés kez­dete előtt meg­je­lenni, hogy át tudj öltözni és fel­ké­szülni gon­do­lat­ban is az edzésre.

Kezdők mikor jöhet­nek?
Egész évben, min­den edzé­sen foga­dunk kezdő­ket. Van­nak kife­je­zet­ten kezdő edzé­se­ink is.

Ki lehet-e pró­bálni ingyen? Mennyibe kerül­nek az edzé­sek?
Igen, az első edzés min­den­hol ingye­nes. Az edzé­sek ára Baján 4000 Ft, Sze­ge­den 3000 Ft, Buda­pes­ten pedig 7000 Ft/hónap.

Hogy jelent­kez­he­tek az edzé­sekre?
Nincs sem­mi­lyen bonyo­lult admi­niszt­rá­ció: egy­szerűen csak gyere el és keresd a mes­tert az edzé­sen! De érdeklőd­hetsz tele­fo­non és e-mail-ben is. Min­den kér­dé­sedre igyek­szünk megfelelni.

Mit hoz­zak az edzésre? Mit vegyek fel?
Egy papu­csot, egy mele­gítő­nad­rá­got és egy egy­szerű pólót. Ha van már edző­ru­hád, nyu­god­tan fel­ve­he­ted azt is.

Milyen sűrűn kell gya­ko­rolni, hogy fejlőd­hes­sek?
Az aikido célja alap­vetően önma­gunk legyő­zése, a har­mó­nia meg­va­ló­sí­tása saját magunk­kal és mások­kal szem­ben. A fejlő­dés­nek saját magunk­hoz képest kell meg­tör­tén­nie, nem mások­hoz képest. Az aiki­dó­ban nin­cse­nek ver­se­nyek, „Az igazi győ­ze­lem a magunk fölött ara­tott győ­ze­lem, a gyors győ­ze­lem napja!”, ahogy az aikido ala­pí­tója mondta.

Aján­lott mini­mum heti két alka­lom­mal edzeni, hogy egyen­le­te­sen fejlőd­hess. Ter­mé­sze­te­sen minél sűrűb­ben gya­ko­rolsz, annál gyor­sabb a fejlődés.

Még sosem gya­ko­rol­tam harcmű­vé­sze­tet, így is elkezd­he­tem?
Ter­mé­sze­te­sen, nem jelent hát­rányt, ha nincs sem­mi­lyen „elő­kép­zett­sé­ged”. Az aiki­dó­hoz nem szük­sé­ges sem­mi­lyen elő­ze­tes gya­kor­lás, vagy külön­le­ges tudás.

Mi tör­té­nik az első edzé­se­ken?
Az első alkal­mak­kor a mes­te­rek igye­kez­nek beve­zetni téged az aiki­dóba, ami azt jelenti, hogy meg­ta­nulsz léle­gezni, lépni, gurulni, vala­mint alap­vető táma­dá­so­kat és véde­ke­zé­se­ket. Szá­míts rá, hogy meg kell tanul­nod mozogni a tata­min (a japán edzősző­nyeg, amely tom­pítja az esé­se­ket), meg­ta­nít­ják neked az udva­ri­as­sági és visel­ke­dési sza­bá­lyo­kat az edző­te­rem­ben, hogy később biz­ton­sá­go­san edz­hess. A kezdő­ket türel­mes okta­tók várják.

Milyen egy edzés?
Fél óra nyúj­tás, lazí­tás és beme­le­gí­tés után páros gya­kor­la­tok­kal, páros tech­ni­kák­kal tanul­juk meg az aikido-fogásokat. Sok a guru­lás, az esés-kelés, ami meg­erő­síti a tes­te­det. A tech­ni­ká­kat sok­szor egy­más után gya­ko­rol­juk, hogy bevésőd­je­nek. Min­den tech­ni­ká­nak van egy elvi és egy gya­kor­lati magya­rá­zata, ame­lyet a mes­ter mutat be az egyik tanítványon.

Milyen az a „Tissier-stílus”?
Min­denki más­hogy aiki­dó­zik; ez pon­to­san úgy ala­kul ki, ahogy a kéz­írás. A mi tech­ni­kai vezetőnk Chris­tian Tis­sier, 7. danos sihan (nagy­mes­ter), aki­nek külön stí­lus­irány­zata van az aiki­dón belül. Mi az ő „stí­lu­sát” követ­jük; ez a fajta aikido szé­les moz­du­la­tok­kal, nagy ívű dobá­sok­kal és dina­mi­kus moz­gás­sal jel­le­mez­hető. Tis­ser sen­sei aiki­dója erő­tel­jes, len­dü­le­tes és az egyik leglátványosabb.

Meg­sé­rül­he­tek az aikido gya­kor­lása köz­ben?
Az aiki­dó­ban keve­sebb sérü­lés tör­té­nik, mint egy átla­gos kosárlabda-, vagy foci­meccsen a bará­ta­id­dal. Az aikido egyik alap­elve, hogy a gya­kor­la­to­kat úgy kell vég­re­haj­tani, hogy sem a támadó, sem a véde­kező fél ne sérül­jön meg. A gya­kor­la­tok álta­lá­ban páro­san, a mes­ter köz­vet­len irá­nyí­tása alatt foly­nak, ahol mind­két fél vigyáz a másikra. A kevés sérü­lés álta­lá­ban kap­ko­dás­ból, vagy figyel­met­len­ség­ből, fölös­le­ges erő­sza­kos­ság­ból tör­té­nik, ám ez nem jel­lemző az aikido-edzésekre.

Meg fogom tudni védeni magam, ha aiki­dó­zom?
Az aikido a Béke Művé­szete. Ez azt jelenti, hogy az aiki­dó­nak alap­vetően nem célja az önvé­de­lem, ez csu­pán egy „mel­lék­ter­méke” ennek a harcmű­vé­szet­nek. A mes­te­rek azt szok­ták mon­dani, hogy mire eljutsz odáig, hogy meg tudd magad védeni, álta­lá­ban nincs is szük­ség erre a tudásra. A gya­kor­lott harcmű­vész fel­is­meri azo­kat a hely­ze­te­ket, ame­lyek­ben muszáj meg­vé­de­nie magát, de önmaga sosem idézi elő és lehető­leg min­dig elke­rüli az erő­sza­kot. Vere­kedni nem fogsz meg­ta­nulni, ha aikidózol.

Filo­zó­fia? Lelki épülés?
A harcmű­vé­sze­tek között az aikido ren­del­ke­zik a leg­át­fo­góbb filo­zó­fiai hát­tér­rel, mely közép­pont­jába a har­mó­niát állítja. Az edzé­se­ken ugyan nem fogsz hosszas, filo­zó­fi­kus esz­me­fut­ta­tá­so­kat hal­lani, viszont min­den­nek meg­van a magya­rá­zata és helye. A tanít­vá­nyo­kat egy békés és erő­szak­men­tes filo­zó­fia várja, amely elő­se­gíti saját magunk legyő­zé­sét, a túl­lé­pést saját korlátainkon.

Kik jár­nak az edzé­sekre? Lányok-fiúk? Idősek-fiatalok?
A fiúk és a fia­ta­lok nagyobb arány­ban jár­nak hoz­zánk, de ez nem azt jelenti, hogy ne len­né­nek negy­ve­nen túliak, vagy lányok. Az aikido olyan harcmű­vé­szet, amely idő­vel hoz­zá­ido­mul az ember alka­tá­hoz, illetve, mivel fizi­kai erő nem szük­sé­gel­te­tik hozzá, a nők, az idő­seb­bek, vagy a gyen­gébb fizi­kai képes­ségűek is siker­rel képe­sek gyakorolni.

Álta­lá­nos szabályok

Ezek az aikido gya­kor­lá­sá­nak álta­lá­nos tör­vé­nyei, mely­nek segít­sé­gé­vel képet kap­ha­tunk az aikido szellemiségéről.

  1. Tisz­teld az Ala­pító taní­tá­sait, filo­zó­fi­á­ját és a mód­szert, amellyel a sen­sei átadja eze­ket a tanításokat.
  2. Min­den tanuló erköl­csi köte­le­zett­sége, hogy soha ne hasz­nálja az Aikido-technikákat mások bán­tal­ma­zá­sára vagy saját sze­mé­lyi­sé­gé­nek fitog­ta­tá­sára. Az Aikido nem a rom­bo­lás, hanem a terem­tés tech­ni­kája. Az egyén sze­mé­lyi­ség­fej­lesz­té­sét meg­va­ló­sító esz­köz, amellyel jobb tár­sa­dal­mat építhetünk.
  3. A tata­min nin­cse­nek egyéni konf­lik­tu­sok. Az Aikido nem utcai harc. Azért vagy a tata­min, hogy felül­múld és meg­tisz­títsd agresszív reak­ci­ó­i­dat, hogy tár­sa­dalmi felelős­sé­ged fel­fe­de­zé­sé­vel tes­te­sítsd meg a sza­mu­ráj szellemiséget.
  4. A tata­min nin­csen ver­sen­gés. Az Aikido célja nem az, hogy meg­küzdj az ellen­ség­gel és legyőzd őt, hanem hogy meg­küzdj, és legyőzd saját agresszív haj­la­ma­i­dat. Az Aikido ereje nem az izmok ere­jé­ben van, hanem a haj­lé­kony­ság­ban, kap­cso­lat­te­rem­tés­ben, idő­zí­tés­ben, irá­nyí­tás­ban és szerénységben.
  5. A sértő, kihívó visel­ke­dést a dojo szel­le­mi­sége nem tűri. Mind­annyi­unk­nak tuda­tá­ban kell len­nünk saját korlátainknak.
  6. Min­den­ki­nek külön­böző fizi­kai képes­sé­gei van­nak, és külön­böző okok miatt kezdi el az Aiki­dót gya­ko­rolni. Eze­ket tisz­te­let­ben kell tar­tani. Az igazi Aiki a tech­ni­kák helyes és rugal­mas alkal­ma­zása, amely bár­mely vál­tozó körül­mény­hez alkal­maz­ko­dik. Saját köte­le­zett­sé­ged, hogy ne okozz sérü­lést. Véde­ned kell tár­sa­i­dat és magadat.
  7. Fogadd el a sen­sei okta­tá­sát, és hajtsd végre edzési javas­la­tait őszin­tén és leg­jobb képes­sé­ged sze­rint. Vitá­nak nin­csen helye.
  8. Min­den tanuló ugyan­azo­kat az alap­el­vek­kel ismer­ke­dik. Nem tör­tén­het meg, hogy az egyik cso­port a másik ellen van, hogy külön­böző pár­tokra sza­ka­do­zunk. A dojo tag­sága egy csa­lád. Az Aikido titka a har­mó­nia. Ha nem tisz­te­led eze­ket a elve­ket, nem tanul­hatsz Aiki­dót ebben a dojóban.

Kinek ajánl­juk az aikidót?

Az aikido egy uni­ver­zá­lis harcmű­vé­szet, vagyis bárki gya­ko­rol­hatja, korra, nemre való tekin­tet nélkül.

Moz­gásra vágyók­nak:
Ha egy­szerűen sze­ret­nél sokat mozogni, fej­lesz­teni sze­ret­néd az erőn­lé­ted, kitar­tá­sod, egyen­sú­lyod és ügyes­sé­ged, a Zumm Aikido Egye­sü­let­nél aerob-edzésnek is beillő, izzasztó és dina­mi­kus edzé­sekre járhatsz.

A keleti filo­zó­fi­ára szom­ja­zók­nak:
Az aikido az a japán harcmű­vé­szet, amely ren­ge­teg filo­zó­fiai mon­da­ni­va­ló­val, medi­tá­ciós– és légző­gya­kor­lat­tal ren­del­ke­zik. Köny­vek, fil­mek, újsá­gok, filo­zó­fiai irány­za­tok fog­lal­koz­nak az aiki­dó­val és annak taní­tá­sa­i­val. Az aikido ala­pí­tója, Mori­hei Ues­hiba, az Omoto-kyo val­lás, a budd­hiz­mus és taoiz­mus alap­ján maga alkotta meg ezt a külön­le­ges világ­szem­lé­le­tet, amely a har­mó­niát, békét és tisz­te­le­tet hirdeti.

Akik meg akar­ják magu­kat védeni:
Az aikido egy dina­mi­kus és modern harcmű­vé­szet, tehát lehet gya­ko­rolni pusz­tán az önvé­de­lem ked­vé­ért is. Ha valaki ezt keresi, akkor Chris­tian Tis­sier aiki­dó­já­ban egy működő, logi­ku­san fel­épí­tett és könnyen elsa­já­tít­ható önvé­delmi rend­szert talál. Tegyük hozzá, az aiki­dó­nak alap­vetően nem az önvé­de­lem a célja, illetve békés jel­lege miatt kife­je­zet­ten elveti és kerüli az erő­szak min­den for­má­ját. Fon­tos meg­je­gyezni azt is, hogy az edzé­se­in­ken nem fogod meg­ta­nulni, hogyan kell vala­kit meg­verni, csu­pán azt, hogyan hárít­ha­tod el az erő­sza­kot; ám ehhez is hosszú, kitartó gya­kor­lás szükségeltetik.

Gye­re­kek­nek:
Lányo­kat és fiú­kat 14 éves kor­tól foga­dunk a dojó­ban, igény sze­rint külön gyerekaikido-csoportot is szervezünk.

Nők­nek:
Kife­je­zet­ten aján­lott ezt a fajta harcmű­vé­sze­tet höl­gyek­nek gya­ko­rolni. Az aikido, külön­le­ges moz­gás­kul­tú­rája foly­tán, fej­leszti az egyen­súlyt, az ügyes­sé­get és az álló­ké­pes­sé­get, jót tesz a moz­gás­ko­or­di­ná­ci­ó­nak, jóté­kony hatás­sal van a cson­to­zatra és a váz­iz­mokra is. Ezál­tal pedig az aiki­dót hosszú ideje gya­kor­lók­ban kiala­kul egy­fajta külső és belső tar­tás. A leg­fon­to­sabb, hogy az aikido gya­kor­lá­sá­hoz nem kell fizi­kai erő; a tech­ni­kák magas szintre fej­lesz­tése után, ha szük­ség van rá, az aikido segít­sé­gé­vel egy töré­keny nő is képes magát megvédeni.