Mi az Aikido?
Ez a kérdés időről-időre felmerül a dojokban, és a válasz vagy csend, vagy annyiféle, ahány válaszoló. Bár első pillantásra könnyű választ adni, a kérdés mégis fogós, és igazából nehéz magunknak megválaszolni. Az Aikido alapítója, Ueshiba Morihei egyszer azt mondta, hogy az Aikido nem olyasmi, amit ecsettel vagy szavakkal le lehetne írni – át kell élni.
Ezen kívül, néhány kivételt jelentő ágtól eltekintve, az Aikido nem a versenyről szól, mint például a Kendo vagy a Judo. Ez azért van, mert az Aikido megveti az erőszakot, és sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a harmónia és a szeretet kifejezésére.
Mindezek miatt vannak, akik gyakran nem éreznek elegendő motivációt, és edzések előtt töprengenek, hogy miért is csinálják.
Itt kerül a képbe a danvizsga rendszer. Mint a budo egyéb ágaiban is, az aikidoka mestere irányításával halad az úton, követi tanítását, és fejlődik edzésről-edzésre. Az elsajátított képességeket és hozzáállást időről-időre nagy tapasztalattal rendelkező oktatók értékelik, így az aikidoka a danvizsgák során el tudja helyezni magát a fejlődés lépcsőfokain. Mivel minden egyes danvizsga jól meghatározott feltételrendszerrel rendelkezik, jó módja ez annak, hogy megerősítse az edzéseken kifejtett erőfeszítések eredményeit.
Az Aikidoban a danvizsgák nem arra valók, hogy a vizsgázó azt mutassa meg, milyen erős, vagy milyen hatékonyan tudja alkalmazni a technikákat. Inkább arról szólnak, hogy a vizsgázó egyrészt bemutassa technikai hozzáértését, másrészt, hogy bizonyítsa szellemi fejlődését.
O Sensei egyik híressé vált mondása szerint
正勝、吾勝、勝速日
(Masakatsu Agatsu Katsuhayabi – Az igazi győzelem az önmagunk felett aratott győzelem),
de ugyanolyan fontos az aikidóban a saját önzőségünk felett alázattal kivívott győzelem. A vizsgák során nem csak a mesterünk által továbbadott tudás bemutatása fontos, hanem a hála és a tisztelet kinyilvánítása a vizsgáztató és az uke felé is.
Nem csak a vizsga közben utána is elengedhetetlen kimutatni azokat a jellemvonásokat, amelyek megfelelnek az elnyert danfokozatnak. Ha sikerült a vizsga, nem szabad megállni – folytatni kell a gyakorlást, technikai tudásunk és szellemünk további csiszolását. A vizsga után azonnal kezdődik a felkészülés a következőre.