2020 és aikido: nem az, amire számítottál

2020 és aikido: nem az, amire számítottál

2020 és aikido: a legfurább év volt, de a mérleg még lehet pozitív.

2020-ban a csapból is a koronavírus folyt. Soha ennyire kevés edzőtábort nem rendeztek meg, soha ennyire kevésre (sem) mentünk el, soha ilyen keveset nem edzettünk és a végén örültünk, hogy élünk, létezünk, működünk. Ami a legfontosabb: együtt maradtunk és nem engedtük el egymást, sem az aikidót. Nézzük a negatívumokat és a pozitívumokat!

1. Soha nem volt ilyen kevés edzésünk

Míg 2019-ben heti 3 nap volt 5 edzésünk, addig 2020 és aikido szempontjából talán összesen 4 hónapot tudtunk edzeni „rendesen” a teremben, pusztakezes edzést. Aztán megoldottuk a szabadban, fegyverrel, maszkban valahogy.

2. Soha nem volt ilyen kevés edzőtáborunk

Februárban és augusztusban Stéphane Goffin vezetésével tartottunk egy-egy edzőtábort, nagyon máshová nem is mentünk el. Ha optimistán szeretnénk felfogni, legalább az a két tábor megvolt. De a megszokott bécsi, párizsi, prágai táborok mind elmaradtak nekünk. (Vígasztalásul: Christian Tissier táborai is mind-mind elmaradtak, de most lesz vele online interjú.)

3. Sosem volt ilyen kevés vizsgánk

Konkrétan egy vizsgát sem tartottunk 2020-ban. Viszont: Pintér Gergő 5. kyus lett karácsonykor. Gergő nem adta fel, ha esett, ha fújt, ő edzésre járt é jár a mai napig. Ha átköltöztünk online edzésre, ha maszkot kellett hordani, ha kint edzettünk, ha fegyverrel, ő csak jött és csinálta. Példamutató módon, sok haladó aikidósnak megmutatva, milyen az igazi harcművész: gyakorol. Gratulálunk!

Amint látható, a mennyiség nem ment a minőség rovására és minden rosszban volt valami jó is. Nézzük a pozitív dolgokat 2020 és aikido szempontjából:

1. Együtt maradt a csapat

Akkor is, ha online kellett a kapcsolatot tartani. A szombat esti online sörözések ugyan nem mentek, de amikor lehetett, találkoztunk, amikor lehetett, edzettünk. Még karácsonyi adakozásra is tellett az időnkből és energiánkból. Az edzőtáborokra eljöttek azok az emberek, akik szeretik az aikidót, szeretik a közöséget. Megoldottuk, hogy együtt maradjunk és láthatóan volt erre igény, szándék. Nekem ez a legjobb érzés 2020-ból: hogy együtt tudtunk maradni, dacára bármilyen koronavírusos vészhelyzetnek.

2. 2020 és aikido: Tudtunk fejlődni

2020-ban bebizonyosodott, hogy mindig van út valamerre. Ha a fegyveres gyakorlásba, akkor arra, ha online erősítettünk és jógáztunk, akkor arra. Az edzés nem állt le igazán sosem. Aki akarta, az csinálta. És mindig voltak, akik akarták, érezték, hogy szükségük van rá.

3. Volt két edzőtáborunk

Szerintem ez nagy dolog. Két teljes edzőtábor ezekben a vészterhes időkben – és könnyen össze tudtuk szervezni, ahhoz képest összejöttünk és edzettünk. Élveztük, hogy lehet. Élmény marad örökre.

4. Mindenki jól van

Tudomásunk szerint senki sem kapta el, senkit se vittek kórházba a csapat tagjai közül. Közhely, hogy az egészség a legfontosabb (meg a térerő, meg a wifi), de szerintem ez is azt bizonyítja, hogy vigyáztunk magunkra és egymásra. Mindenki zokszó nélkül maszkot hordott, természetes volt, hogy kezet mos és fertőtlenít és távolságot tart. Az aikidósok tudnak igazán távolságot tartani, mert pontosan tudják, mennyire fáj, amikor túl közel merészkednek valakihez egy-egy edzésen.

2020 és aikido: a mennyiség helyett a minőség éve volt.

Nem bocsátkozunk jóslatokba, hogy milyen lesz 2021. Fogalmunk sincs. Csak reménykedünk, hogy az oltással visszatérhetünk az edzéseinkhez és nem lesz harmadik hullám. Addig is, gyere online edzésre, mert erősítünk és jógázunk heti négy alkalommal. (Hétfő-szerda, 18.00 – 19.00, erősítés, kedd – csütörtök, 18.00 – 19.00, jóga, relaxáció, stresszoldás. Jelentkezni lehet a gergely.csak kukac gmail.com-on.)

A legfontosabb: a túlélés

A legfontosabb: a túlélés

Az első szó a köszöneté.

Köszönöm, hogy eljötettek, dacára a különleges körülményeknek. Köszönöm az összes résztvevőnek, hogy hozzájárult a tábor sikeréhez, hogy eljött, hogy nem csak passzívan részt vett, hanem tatamit pakolt, takarított, szervezett, hozzászólt, hozzáadott a táborhoz.

Az előző évekhez képest kevesen voltunk, ennek ellenére a tábor színvonala nem változott. Mindenkihez eljutott a szemináriumot vezető Stéphane Goffin (6. dan aikikai) üzenete:

„Az aikido nem védekezés, nem támadás. A harcművészetben meg kell tenned mindent, amit meg kell tenned. És csak azt.”

Én nagyon sokat tanultam, mint mindig és azt tapasztaltam, hogy mindenki így van vele. Az aikido-edzőtábornak több vetülete szokott lenni, az egyik a résztvevők egyéni fejlődése.

Lehet, hogy nem jegyezted meg az összes technikát és a hozzájuk kapcsolódó tanításokat, de valami mindenkinek megmaradt. Mindenki vitt haza valamit magával az edzésekről.

Stéphane Goffin és Csák Gergely, tenkan undo

A másik vetület a közösség, ami szinte ugyanolyan fontos nálunk, a Zumm Aikido Egyesületben. Ez az egyesület lényege: közösséget teremtünk, jobb körülményeket teremtünk az edzésekhez, a fejlődéshez.

Sokan jöttek rá idén, hogy mindez csak akkor megy, ha az edzésen résztvevők jelen vannak, segtik egymást, odafigyelnek egymásra. A kritikus pillanatokban nem hagyják egymást cserben.

  • Volt olyan aikidós, aki vasárnap két órát várt arra, hogy tatamit pakolhasson velünk, hogy ne hárman vigyük le a tatamit az edzőterembe. (Természetesen dugó volt hazafelé a Balatonról az autópályán.) Az ilyen példamutató magatartást nem lehet eléggé kiemelni. Ezt az aikidóst Papp Alexnek hívják, megérdemli, hogy a neve itt szerepeljen.
  • Volt olyan aikidós, aki sérülten eljött tatamit pakolni.
  • Volt olyan is, aki hosszasan szabadkozott, amiért nem tud eljönni, mert karanténban van.

Az ilyen cselekdetek mutatják, hogy mit hoz ki az aikido az emberekből. Hogy mit jelent az a szó, hogy közösség: egymás segítése.

Az aikido alapelve, hogy partner nélkül nem működik. A partnernek ismernie kell azt a kódot, azt a közös nyelvet, szabályrendszert, amiben az aikido működik. Ha nincs partner és nincs a szabályrendszer, aikido sem jöhet létre.

Ezért fontos, hogy mindenki ott legyen, hogy összejöjjön, mert csak így fejlődhetünk tovább: egymásra támaszkodva.

Nem tudni, mit hoz a jövő az aikidónak. A vírus négy hónapra lezáratta velünk az edzést, azóta a dojo félgőzzel működik. Újabb és újabb próbatételek állnak előttünk, amit csak együtt tudunk megoldani. De ha együtt maradunk, messzebre jutunk, mit bárki gondolná.

A harcművészet egyik célja, hogy a harcművész túléljen. Nem fontos a győzelem, nehezen értelmezhető fogalom is, hiszen nem sportról beszélünk. Sok aikido technika szól arról, mit tehetek magamért és nem mások ellen.

Azt kívánom az aikidósoknak, hogy éljük ezt is túl és legyünk minél többet együtt. Hiszen csak így működik.

Nyári edzések 2020

Nyári edzések 2020

A Zumm Aikido Egyesület budapesti edzéseit egész nyáron látogathatod.

Hívunk, biztatunk és várunk nyáron is – döntsük meg együtt a tavalyi részvételi rekordot, amikor a legnagyobb kánikulában is, közel húszan gyakoroltunk a dojoban!

Nyári edzések júliusban és augusztusban (érvényes: július 2-tól):

A megszokottól eltérő edzésidőpontokkal jelentkezünk ezen a nyáron. A középső nyári hónapban, az alábbiak szerint, kismértékben módosulnak a nyári edzések időpontjai (a helyszín változatlan, IX. kerület Gönczy Pál utca 2., közel a Fővám térhez és a Kálvin térhez).

Íme, kérünk, ezek figyelembe vételével szervezd hétköznapjaidat.

Hétfő: 18h – 19.30h pusztakezes edzés (kezdő/haladó)

Szerda: 18h – 19.30h pusztakezes edzés (kezdő/haladó)

Péntek: 18h – 19.30h – igény szerint fegyveres edzés a Marit-szigeten.

Nyári tábor: augusztus 5-9.

Augusztus 5-9. között megrendezzük a hagyományos balatoni nyári táborunkat, Stéphane Goffin (6. dan aikikai) vezetésével! Aikido, Balaton, jó hangulat, régi és új barátok, mindez a szezon közepén, alacsony áron. Ide kattintva regisztrálhatod magad!

A nyári edzések a tábor idejére szünetelnek.

Várunk Téged! Találkozzunk a nyári edzéseken is!

X