Idén is lehet rendelkezni a személyi jövedelemadó 1+1%-áról legkésőbb 2024. május 21-éig, az szja-bevallástól függetlenül is.
Bárki dönthet úgy idén is, hogy az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadójának 1 százalékát felajánlja egy regisztrált civilszervezetnek, további 1 százalékát pedig egy technikai számos vallási közösségnek vagy a kiemelt költségvetési előirányzatnak, ami idén a Nemzeti Tehetség Program.
Az oldalon lentebb görgetve válaszd ki az 1+1%-os nyilatkozat kitöltését a „Nyilatkozom” gombra kattintva;
Ha hozzájárulsz a név és cím adataid továbbításához, pipáld ki;
Töltsd ki személyes adataid;
Írd be a civil kedvezményezett (Zumm Aikido) adószámát: 18475142-1-41 (a szervezet nevét automatikusan kitölti a rendszer);
Az „Ellenőrzés” gombra kattintva nézd át, hogy helyesek-e az adatok;
Ellenőrzést követően kattints a „Mentés”, majd „Tovább a beadáshoz” gombokra;
Ha mindent rendben talál a rendszer, kattints a „Rendben” gombra;
Kattints a „Beadás” gombra
Csak ilyen egyszerű… de várj, mi van, ha nem rendelkezel ügyfélkapu regisztrációval?
Ha megkaptad postán az adóbevallási tervezetét, a levélben megtalálod az EGYSZA lapot;
Töltsd ki a nyilatkozatot. Adószámunk: 18475142-1-41;
Címezz meg egy borítékot a lakcím szerinti NAV-fiókodba, amin feltünted a neved, címed, adóazonosítót;
Zárd le a borítékot és írd alá a hátulját úgy, hogy az aláírás a ragasztáson átnyúljon;
Add fel postán a borítékot!
Köszönjük, hogy felajánlod az adód 1%-át, segítve ezzel a több, mint 20 éves Zumm Aikido Egyesületet.
Zumm Aikido Egyesület Adószám: 18475142-1-41
Mire fordítjuk a beérkezett felajánlásokat?
Fő célunk a hozzánk járó aikidósok támogatása: nekik biztosítunk korszerű edzéskörülményeket (tatami, edzőterem, fegyverek, ruházat), hogy az edzés minél hatékonyabb és a mozogni vágyók számára a legjobb lehessen.
Több éve szervezünk táborokat az aikidósoknak.
Folyamatosan gondoskodunk az aikidósok mentális és lelki feltöltődéséről, ezért rendszeresen szervezünk programokat nekik.
A szociális alapon keresztül az aikidósok támogatása is egyik fő feladatunk. Tesszük ezt úgy, hogy évente 1-2 aikidós kap kiemelt támogatást, azaz több aikidós részesül „kisebb” támogatásban (kevesebbet fizet az edzésért, edzőtáborokárt) vagy mentesül teljesen az edzésköltségek alól.
Segíts az aikidósoknak! Töltsd ki az adóbevallásodat és a végén a civileknek szóló résznél írd be az adószámunkat: 18475142-1-41. Köszönjük!
A Dan-fokozatokat manapság tömegesen kapják az Aikido gyakorlói és a legszomorúbb, hogy ezek – egyes esetekben – nem bizonyítanak semmilyen valódi készségszintet vagy jártasságot. De ha továbblépük a hatásvadász címen, a kép igazából elég vegyes.
Kezdjük a kályhától.
1880 körül Jigoro Kano, a Judo megalapítója elkezdte átalakítani a Jujutsu-t azzá, amit ma Judo néven emlegetünk. Ugyanebben az időben megindult egy mozgalom, hogy a Kenjutsu-t átalakítsák egy Kendo nevű versenyszerű harcművészetté. Kano 1883-ban néhány tanítványának megadta az első „Shodan” rangot. A Kano által kezdeményezett és a Kodokanban használt judo rendszer a GO nevű sakkjátékból (a japán sakkból) vette át a DAN (段位) fokozatok rendszerét.
Shodan, a legelső fokozat
初段 Shodan: Az első kanji jelentése: „első alkalom, kezdet”, a második kanji „fokozat, lépcsőfok, lépcsőfok”. A „shodant” gyakran fordítják hibásan „első danra” és sokan a fekete övvel azonosítják. (Egyébként annyiban logikus a dolog, hogy ez az első dan, amit az aikido és más harcművészetek gyakorlói megkapnak.)
1895-ben, Japánban megalakult a Dai Nippon Butoku Kai, amelynek az volt a célja, hogy átláthatóvá tegye, egységesítse és államosítsa a harcművészeteket. A Dai Nippon Butoku Kai olyan címeket (Shogo) osztott ki, mint a Renshi, Kyoshi és Hanshi a Shogóban. Később bevezették a Dan-fokozatok rendszerét. A shogo (称号) japánul egyszerűen „címet” vagy „rangot” jelent, és a szó számos területen használható, például hivatalos nemesi címek, katonai rangok, tudományos rangok stb. esetén, valamint informálisan a sport világában, barátok között stb.
A renshi-t a 4-5. danra, a kyoshi-t a 7. danra, a hanshi-t pedig a 8-9. danra léptették elő. A Shogo és a Dan rangok nem kapcsolódtak automatikusan egymáshoz. Néhányan Dan-fokozatot kaptak, de Shogót nem, míg mások Shogót kaptak, de Dan fokozatot nem.
(A Dai Nippon Butoku Kai a második világháborús vereség következtében 1946-ban feloszlott, majd 1953-ban újraalakult. Annak ellenére, hogy azonos nevű szervezetet hoztak létre, nincs köze az eredeti Dai Nihon Butoku Kai-hoz: ez egy magánszervezet, amely nem részesül semmilyen kormányzati támogatásban, sem az ismertsége, sem a tagsága nem akkora már, mint a háború előtt. A háború előtti szervezet nagy tiszteletnek örvendett, a japán kormány is támogatta.)
1917-ban a Kenjutsuban, a judóhoz hasonló, áttértek Dan-fokozatokra. Ekkor még csak godanig ment a rendszer, utána a seirensho (renshi), kyoshi és hanshi címek következnek. 1919-ben a Dai Nippon Butoku Kai a Kenjutsu elnevezést kendóra változtatta.
A dan fokozatok rendszerét fokozatosan átvették más harcművészetek, köztük az Aikido is, amelyet Ueshiba Morihei, az Aikido alapítója 1940 körül vett át. Ueshiba néhány idősebb tanítványa gyorsan magas dan fokozatba emelkedett, például Kenji Tomiki (富木 謙治) még ugyanebben az évben megkapta az első 8. dan fokozatot.
Franciaországban külön, államilag szabyozott vizsgarendszert vezettek be, ott például elszakadt egymástól a japán és a francia Dan-fokozat. Számos olyan példát ismerünk, amikor valaki 5. danos volt a francia rendszerben és nem volt semmilyen fokozata a japán rendszerben; ebből keletkeztek feszültségek és viták, így mostanra a franciák és a japánok látványosan törekszenek arra, hogy aki ismertebb aikido-oktató, annak mindkét rendszerben ugyanakkora fokozata legyen. Így történhetett meg, hogy egyes magas rangú aikidósok a japán rendszerben kivárási idő nélkül vagy egyszerre csak a „semmiből” kaptak meg magas fokozatot a japán rendszerben. (Azért írjuk idézőjelben, mivel nyilván a tudásuk és a fokozatuk nem egyezett egymással, csupán a japán rendszer nem jegyezte őket.)
Mindebből látszik, hogy a Dan-fokozatok rendszere nem tökéletes, sőt, erősen szubjektív. Diplomáciai érdekek, politikai csatározások, ismerettségek, elismertségek is erősen befolyásolják, ki, mikor és milyen fokozatot kap. Korábban a japán rendszer nagyon konkrétan megfogalmazta Dan-fokozatokhoz szükséges követelményeket, de ez is csak egy lista technikákról, katákról és/vagy a shiai beírásával szerzett pontokról szólt.
Eklatáns példa erre a japán íjászat, a Kyudo
Aki Kyudo-t kezd el gyakorolni, annak a nyilat a célba kell lőnie. Valakinek, aki magas szinten van, ugyanabba a célba kell lőnie a nyilat. Alapvetően nincs különbség, mindketten kilövik a nyilat.
De nézzünk egy szórakoztató és egyben tanulságos példát a fokozatokra. Figyeld meg a megfogalmazást:
Shodan: A lövési formának (Shakei) és a formális mozgásnak (Taihai) összhangban kell lennie a standard formával. A nyilak elhelyezésében (Yadokoro) nem lehet rendezetlenség.
Nidan: Mind a lövési formának (Shakei), mind a formális mozgásnak (Taihai) jó elrendezésűnek kell lennie, a lövési technika (Shajitsu) alkalmazása során a spirituális energia (Kiryoku) bizonyítékával. A nyilak elhelyezésében (Yadokoro) kevesebb bizonytalanságnak kell lennie.
Sandan: A lövési forma (Shakei) jobban megalapozott és a formális mozgás (Taihai) stabilabb. A légzés rendezett, és a lövési technika (Shajitsu) alkalmazása követi a lövés (Shaho) elveit. A nyílnak egyenesen kell repülnie, és nagyobb következetességgel kell eltalálni a Mato-t (Tekichu).
Yondan: A lövési forma (Shakei) jobban megalapozott és a formális mozgás (Taihai) stabilabb. Helyes légzésnek kell lennie, a lövési technika (Shajitsu) alkalmazásának összhangban kell lennie a lövés elveivel (Shaho), és a Hanare-nak élesnek kell lennie. Következetességet kell elérni a Mato (Tekichu) eltalálásában.
Godan: A lövési formának (Shakei), a lövési technikának (Shajitsu) és a formális mozgásnak (Taihai) összhangban kell lennie a lövés (Shaho) elveivel, és a kifinomultságnak (Shahin) nyilvánvalónak kell lennie. Különösen a fejlődésnek kell megmutatkoznia az előző szintekhez képest.
Rokudan: A lövési forma (Shakei), a lövési technika (Shajitsu) és a formális mozgás (Taihai) elérte a kiválóság szintjét. A lövészet magas szintű kifinomultságot mutat (Shahin).
Nanadan: A lövési forma (Shakei), a lövési technika (Shajitsu) és a formális mozgás (Taihai) természetes módon nyilvánul meg a testben. A lövészet elérte a kifinomultság (Shahin) és a mesteri tudás magas szintjét.
Hachidan: A technikának tökéletesnek kell lennie, a legmagasabb szintű kifinomultságnak (Shahin) és a lövészet művészetének megtestesülésének.
Kyudan: meg kell mutatkoznia a Kyudo végső igazságának.
Judan: hm, ahha.
(Vajon mit jelent, hogy „rendezettebb”? Mihez képest? És mi a Kyudo „végső igazsága”?)
Most nézzünk egy másik példát a fokozatokra!
Shodo – Nem harcművészeti Dan-osztályzat: A shodo 書道, néha shuji 習字-nak is nevezik, Japán egyik legrégebbi hagyományos művészeti formája. Ez a japán kalligráfia művészete, amit úgy lehet fordítani, hogy „az írás útja”: a kanjit, a kínai írásjeleken alapuló japán írásmódot valódi műalkotássá alakítja át. A lényeg az, hogy a kanjit a lehető legszebben vigyük papírra.
Minden egyes kanji több „vonásból” áll, amelyeket a megfelelő sorrendben és módon kell elhelyezni. Oda kell figyelni a vonások hosszára és szélességére, arra, ahogyan nyúlnak, kapcsolódnak és egymásba folynak.
A legtöbb shodo iskolában az „alapok”, a „kezdő modell” és a „haladó modellek” fogalmát használják. A modellek alapvetően különböző típusú írások arról, hogyan kell a kanji, hiragana és katakana, a japán írás 3 különböző módszerét megfesteni.
A shodan fokozat megszerzéséhez el kell sajátítanod a shodo alapjait, és el kell készítened egy kalligráfiát a kezdő modell alapján.
A shodantól a tanulóknak a kezdő modell helyett a haladó modell alapján kell elkezdeniük a kaisho írás megfestését. Sandantól a tanulók elkezdhetik a reisho és tensho stílusok használatát. Szandanból a tanulók a shoyuu galériába (書友ギャラリー) is benyújthatnak műveket, ami egy viszonylag szabad formájú lehetőség. A galériamodell csak szavakat jelent nyomtatott szövegben: a beküldő művésznek kell eldöntenie, hogy milyen stílust használ.
A harcművészetekhez hasonlóan a shodóban is több iskola és stílus van, és mindegyikük más-más modellt használ a Dan fokozatok rendszerében. De minden iskola a kanjit, a hiraganát és a katakanát festi. Alapvetően olyan, mint a Kyudo, mindenki kilövi a nyilat.
Az aikido és a dan-fokozatok rendszere
Az aikidót jellemzően harcművészetként népszerűsítik, és önvédelmi céllal is hasznosítható. Másrészt az Aikido a „harmónia” megteremtésének módszereként is népszerűvé vált. (Néhányan a „harmónia” szót rosszul definiálják és gyakran „new age” vagy „spirituális”, „ezoterikus” fogalomként értelmezik- erről majd írunk egy másik blogbejegyzést.) Kevesen tudják, hogy az aikidónak létezik egy másik formája is, sokat a vitatott „Sport Aikido” rendszer. Egy olyan versenyzési módszer, amely az Aikido technikai alapjait használja, a Kodokan Judo és a sport-Kendo hatására.
A Dan-fokozatok rendszerét az Aikidóban is rangsorolási módszerként használják, akárcsak más harcművészetekben. A Shodan rang megszerzéséhez a művészet alapjait kell elsajátítani. A korábban tárgyalt művészetek, mint a Shodo és a Kyudo, szintén ezt fejezik ki.
Az Aikido azon alapul, hogy hogyan használd az elmédet és a testedet a környezetben és a benned lévő nyomás alatt. A legjobb teljesítményhez nem csak a testtartásnak és a mozgásnak kell optimálisnak lennie, de az elmédnek a végrehajtandó feladatra kell összpontosítania.
Az Aikido technikáit egy sor elméleti összefüggés, úgynevezett alapelvek kötik össze, amelyeknek a nagy része más harcművészetekben is megtalálható. Néhány példa: a „Shizentai” – a természetes testtartás fogalma – ez egy olyan testtartás, amely képessé teszi az Aikido gyakorlóját a leghatékonyabb mozgásokra a technikákhoz. A „Ju no ri” – védekezés ellenállás nélkül. A „Kuzushi” – a kibillentés, vagy az egyensúly megzavarása. A „Ma-ai”, vagyis a megfelelő távolság. A „De-ai”, vagyis a megfelelő pillanat kiválasztása.
Az Aikikai Aikido Dan-fokozatainak rendszere arra épül, hogy 4. danig mindenkinek vizsgáznia kell, a vizsgakövetelmények egységesek, fent vannak a Hombu dojo (a központi edzőterem) honlapján. A Hombu dojo arra törekszik, hogy a vizsgákat bizottságok előtt tegyék a gyakorlók, elkerülendő a személyes szimpátia és a szubjektív szempontok érvényesülését. Ugyanakkor ez a rendszer sem garantálja, hogy embereket csupán szimpátia alapján osztályozzanak és léptessenek feljebb vagy buktassanak meg. A vizsgáztató bizottságokat az egyes tagországokban működő Aikikai-szervezetek hozzák létre, ahol ugyanúgy emberek ülnek, ugyanúgy szimpatikusak vagy nem szimpatikusak egymásnak és eszerint ítélik meg egymás tanítványait, szervezeteit. Így a problémát a Hombu dojo sem tudja kikerülni, a vizsgáztatás rendszere ugyanígy félig-meddig szubjektív marad. Ha erősen hunyorítunk, az objektv követelmények mindenkire érvényesek, a gyakorlat azonban sokszor eltér ettől.
4. dan felett pedig végképp elveszik a Hombu dojo kontrollja, illetve az objektivitás (írom ezt 5. danosan). Hiszen ezek a bizottságok ajánlják nekik – bizonyos szempontok figyelembevételével – a magasabb danfokozatokra az egyes aikido-gyakorlókat. Így kapnak szimpátia, kor, politikai helyzet, kapcsolatok vagy vagyoni befolyás alapján egyes aikidósok magasabb fokozatokat.
Tegyük hozzá: azok, akik 4. danig eljutottak, ritkán „rosszak” és ennek megítélése ilyenkor nagyon nehéz. Az aikidóban nincsenek versenyek, ez nagy előnye és egyben hátránya is ennek a harcművészetnek, ugyanis nincs objektív mérője annak, hogy ki a „jobb”. (Lásd még a Kyudo vizsgáztatási alapelveit.) Az elv az, hogy a gyakorlónak minden alkalommal magánál kell jobbnak lennie.
A Dan-fokozatok rendszerének pénzügyi vonatkozása is van: szép összeget kell ugyanis fizetni a magasabb fokozatokért, amelynek egy része a helyi szövetség, másik része a Hombu dojo pénztárcájában landol. A politikai-hatalmi vonatkozás pedig egyértelmű: az a szervezet erősebb, ahol több magasabb fokozatú edz.
Mit lehet mindezzel kezdeni a Dan-fokozatok rendszerében?
Ha szigorúan erkölcsi-morális alapon vizsgáljuk a kérdést, mondhatjuk, hogy mindez a rendszer rossz, korrupcióra, bratyizásra ad lehetőséget és kis pénzzel, befolyással „bárki lehet” magas fokozatú harcművész – de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy bárki besétál az utcáról és a derekára kötik a fekete övet 86 dannal. Nyilván, egy magasabb fokozat eléréséhez is rengeteg gyakorlásra van szükség. A rendszert azok tudnák racionálissá tenni, akik a csúcsán helyezkednek el – a szövetségek vezetői, a Hombu dojóban tanító mesterek.
Gyakorlati szempontból nézve pedig be kell vallanunk: eddig jobb rendszert eddig nem találtak ki. A fokozatokat valahogy számon kell tartani és amíg több százezer, akár millió aikidós gyakorol a világban, ezeket adminisztrálni kell.
Te mit tudsz tenni?
Gyakorolsz tovább. Igyekszel a legjobbat kihozni magadból. Szorgalmasan vizsgázol és megbízol a mesteredben. (Ha nem bízol meg benne, érdemes egy másikat keresni.) Ha már van rálátásod a technikákra, a rendszerre, megkérdőjelezed, teszteled és ezáltal javítod az egészet. Az Aikido nem statikus rendszer, folyamatosan alakul, fejlődik, változik. Lehet, hogy pont Te fogod megreformálni 10-20 év múlva?
Ne feledd: a dan-vizsgával érkező papírdarab Japánból gyönyörűen mutat a falon. De csak a mestered és te tudod, hogy a harcművészeti jártasságaidat híven tükrözi-e és valóban rendelkezel-e ezekkel a képességekkel. Igyekezz azon dolgozni, hogy ne csak a papírjaid száma, de az önismerted és az önmagaddal való viszony is fejlődjön és szembe tudj nézni azzal, hogy sem a rendszer nem lesz tökéletes, sem a technikád. De törekedned kell rá.
Az év eleji akciónkban bevezető áron aikidózhatsz nálunk!
Az első edzés ingyenes: kockázat nélkül próbálhatod ki az aikidót!
Komoly árkedvezmény: az első két hónapban 2023-as áron jöhetsz el hozzánk, ha januárra és februárra is befizetsz.
Hogy jelentkezhetek?
Hívd a 0620 9 654 298-as telefonszámot, vagy írj e-mail-t a kapcsolat kukac zummaikido.hu e-mail-címre! De a legegyszerűbb: gyere el az edzéseinkre!
Mennyibe kerül az edzés?
Az edzés ára akciósan 30.000 Ft helyett 25.000 Ft két hónapra, januárra és februárra; ha január 10-ig jelentkezel, el is kezded!
Hol és mikor vannak az edzések?
Az Edzések menüpontban mindent megírtunk, de amúgy a Népszínház utca – Víg utca sarkán, nem messze a Blahától.
Mit vigyek magammal? Mibe menjek?
Ha kezdő vagy, hozzál magaddal egy olyan melegítőnadrágot, amit nem sajnálsz és egy fehér pólót, illetve egy papucsot. Ha szeretnél az edzés után fürdeni, akkor törölközőt, tusfürdőt is!
Kezdőként eljöhetek-e egy edzésre?
Természetesen! Teljesen kezdőket is várunk! (Értelmeszerűen: mindenki kezdőként kezdi, máshogy nem is lehetne…)
Az aikido elkezdéséhez nem kell:
Erősnek lenned;
Hajékonynak lenned;
Ügyesnek lenned;
Korábban más edzésre / sportra járnod.
Régebben jártam, megint elkezdeném az aikidót, de bizonytalan vagyok.
Csak egyet mondhatunk: nem érdemes elhalasztanod az alkalmat!
Van még kérdésed?
Kattints az Aikido menüpontra és olvasd el a tudnivalókat az edzéseinkről!
2023. szeptemberétől a Zumm Aikido Egyesület edzései megújulnak – várunk Téged is!
A megújulás érinti az edzések időpontját, helyszínét, sőt, a minőség is hatalmasat ugrik majd!
2023. augusztus 10-ig az Oktogon Mozgás Akadémián a hagyományos edzésrendben folynak az edzések. (Megvalósításra kerülnek.)
2023. augusztus 10. és 14. között Reziben, a Balaton északi partján megtartjuk a hagyományos nyári edzőtáborunkat. Ha még nem jelentkeztél, itt teheted meg. Jelezzük: szállást már csak nagyon korlátozott mértékben tudunk biztosítani.
Augusztus 14-től egészen szeptember 3-ig nyári szünetet tartunk, ekkor az edzések szünetelnek.
Szeptember 4-én már másik dojóban, a Seijin Dojóban tartjuk majd az edzéseinket, a Blaha Lujza térnél. Az új helyszínhez új edzésidőpontokat is szerveztünk, amelyek remélhetőleg mindenkinek jobban illeszkednek a napi rutinjába. Sőt, új edzésidőpontokat alakítottunk ki a kezdőknek és a kicsit haladóbbaknak, hogy minél jobban el tudd sajátítani az aikidót.
Új edzéshelyszín:
1081 Budapest, Népszínház utca 17. (Bejárat a Víg utca felől, nagy szürke vasajtó.)
Az edzés ára változatlan marad azoknak, akik heti 2 vagy 3 edzésre jönnek el, de bevezetünk új bérleteket is, amivel jógázni és masszíroztatni is jöhetsz hozzánk.
Az edzéseket Csák Gergely és Józsa Imre tartja, a megszokott minőségben.
De ki az a Royce Gracie? És mit akar a fazon? Kezdjük csak szépen, sorjában:
Annak, aki nem ismerné (miért kellene?),
Royce Gracie amerikai-brazil brazil-jitsu gyakorló és „MMA-harcos”.
A brazil dzsúdzsucut tulajdonképpen kitaláló Gracie család második generációjának tagja, de próbálkozott MMA-harcban is, ott 20 meccséből 14-et nyert meg. 2007-ben doppingvétség miatt eltiltották – írja róla a Wikipédia.
A legújabb hír vele kapcsolatban az, hogy véleményt mondott a küzdősportja, a brazil jitsu eltömegsportosodásáról. A sokak számára legendának számító Royce Gracie szerint a brazil jitsu-edzőtermekben elfelejtették a harcművészetek lényegét. Mivel a jiu-jitsu, főleg a brazil jitsu népszerűsége az elmúlt évtizedekben egyre nőtt, Gracie úgy véli, hogy a jelenlegi edzőtermek talán túlságosan a versenyekre koncentrálnak, miközben elfelejtik, hogy a harcművészeteknek valójában miről kellene szólniuk: az önvédelemről. A Combate-nek adott interjúban a BJJ-legenda kifejtette, hogy szerinte hogy kellene edzeni.
Mert az aikidóval kapcsolatban naponta, hetente jelenik meg valaki és nyögi be, hogy nem is igazi küzdősport, nem alkalmas önvédelemre, különben is, táncikálnak a szoknyájukban. Szóval, ami most történik a brazil jitusban, az történt az aikidóval úgy negyven évvel ezelőtt: népszerűsége csúcsán megjelentek a megmondóemberek, akik elkezdték lehúzni ezt a harcművészetet, hogy begyűjtsék magukhoz azokat a tanítványokat, akik lehiszik ezt a sok marketing-rizsát.
Ki nyert rajta? Senki. Sőt, az aikido nagyon sokat vesztett.
Az aikidót mostanra az internetes kommentelők leírták, mert nincs elég vér és erőszak, meg nem verik ki egymás fogát élőben. Magyarul: leginkább az egész aikidós szcéna vesztett azon, hogy mindenki kapzsi volt és mindenki még többet akart szakítani, így elkezdték egymást kritizálni az oktatók, meg a megmondóemberek. (Még jó, hogy mi nem a pénzért csináljuk.)
Még egy megjegyzés: sosem lehet általánosságban fogalmazni az aikidóról vagy a brazil jitusról, szerintünk. Vannak jobb és rossz termek, vannak jobb és rosszabb oktatók, mindenhol a világon. És vannak trendek, amiek kövekeztében az aikido ma már rétegsport és ami miatt a brazil jitus tömegsport. Lehet, 40 év múla megfordul a trend, megint. Vagy divatossá válik valami más. Senki se tudja.
Kanyarodjunk vissza Royce-hoz és kérdezzük meg magunktól: Royce Gracie miből él vajon?
Hát nyilván abból, hogy van egy edzőterme.
Ha pedig éppen nem nyernek a tanítványai, nem jön a pénz vagy – neadjaúristen – csökken a tanítványok száma, valamit tenni kell. És ilyenkor a legtöbb harcművészettel foglalkozó előveszi a jó öreg dumát arról, hogy milyen AZ IGAZI edzőteremben AZ IGAZI edzés, amihez persze csak ő ért – senki más. Hallgassuk csak Royce-t:
„Senki sem azért kezdi el a harcművészeteket, mert versenyezni akar. Senki sem azért íratja a gyerekét harcművészetre, mert azt akarja, hogy bajnokságot nyerjen. A szülők azt akarják, hogy a gyerekeik megtanulják, hogyan védjék meg magukat. Egy nő azért lép be a harcművészetekbe, mert meg akarja védeni magát”.
… és tegyük hozzá, ebben azért nagyrészt igaza van. Viszont azt is tegyük hozzá:
az aikidóban nincsenek versenyek,
így hozzánk eleve olyanok jönnek, akik önvédelmet (is) szeretnének tanulni. Mégis, az aikidónak rossz híre lett.
„Az edzőtermek elfelejtették a harcművészetek lényegét. Az edzőtermek azok, akik leginkább befolyásolják, hogy versenyekre jelentkezz. Néhányan azt mondják, hogy ‘azért kezdtem el edzeni, mert láttam, hogy megnyerted az UFC-t’. Mondom nekik, hogy ez nem igaz, nem miattam volt. Bárki más miatt lehetett volna. Az általam mutatott technika volt az, ami vonzotta az illetőt”.
Bár Royce Gracie főleg a jiu-jitsuról beszélt, úgy véli, hogy a probléma túlmutat ezen a harcművészeten. Példaként említette a szaúd-arábiai karatéka, Tareg Hamedi esetét, akit a 2020-as olimpiai játékok döntőjében diszkvalifikáltak, mert az iráni Sajad Ganjzadeh ellen pontozásos mérkőzésen túlzott kontaktust alkalmazott.
„Olimpiai sportágként a jiu-jitsu még nagyobbá válna, de elveszítené az önvédelmi lényegét. Ez egy harcművészet. A legutóbbi olimpián például karatéban az egyik srác kiütötte a másikat, de az nyert, akit kiütöttek. Azt, aki kiütötte, azt diszkvalifikálták túlzott erőszak miatt. Hogy lehet ez? A karatét azért találták ki, hogy kiüssön valakit. Aztán ők meg: ‘Nem, pontokat kell szerezned.’ Nem csak a jiu-jitsuról beszélek, hanem általában a harcművészetekről.”
Royce-nak, tegyük hozzá, valahol igaza van: ahol pontozásos verseny van, ott a bírók dönthetnek, a szabályok szerint kell harcolni. Így van ez egyébként az MMA-ban is, ahonnan az ifjú titánt kizárták. Khm.
Mindegy, haladjunk tovább.
Szóval, Roye-nak tulajdonképpen az a problémája, hogy a jiu-jitsu olimpiai sportággá válik, mert már annyi embert vonz és már akkora üzlet. És attól félti a sportágat, hogy elveszíti az önvédelmi jellegét. Royce pedig, hogy ki ne maradjon ebből a rengeteg pénzből, beszáll a vitába, hogy látszódjon, hogy ő is valaki ezen a területen. Nála van a Titkok Kulcsa, az Ősi Tudás, amit Csak Ő Adhat Át. Csak Neked. Csak most.
(Egyébként a vita nem újkeletű: a NOB 2021-ben jelentette be, hogy a brazil jitsu olimpiai sportággá válik is indulhat a 2024-es Olimpián. Évek óta sok vita folyt arról, hogy az olimpia milyen szabályrendszert használna, ha valaha is felvennék a harcművészetet, és ki lenne az esemény igazgatója, hogy biztosítsa a sport zökkenőmentes átmenetét az olimpiai sportágak közé. Aztán az is kiderült, hogy Carlos Gracie Jr. a Gracie Jiu-Jitsu alapítójának, Carlos Gracie-nek az unokája; az IBJJF és a Gracie Barra vezetője fogja felügyelni a sportág felvételét.
„Nagy erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a sportágunkat a megérdemelt tisztelettel kezeljék. A jelenlegi IBJJF no-gi szabályokat fogjuk használni, néhány kisebb módosítással. Kezdjük azzal, hogy a valóságot szimuláló nyitott kézpofonok, valamint az alacsony rúgások álló helyzetből engedélyezettek lesznek. Nagyon hasonlítani fog a jiu-jitsu stílusára, amit a nagyapám egész életében népszerűsített”.
A sportág az alacsony rúgások kivételével a Combat Jiu-Jitsu-ra fog hasonlítani.
Volt némi aggodalom a BJJ nacionalizmusával kapcsolatban, nevezetesen, hogy sok brazil nehezményezi az „amerikai jiu-jitsu” kifejezést, tekintve, hogy a stílust brazilok hozták Amerikába. Ennek kezelésére Carlos Gracie Jr. rendelkezett néhány kikötéssel: „Mivel el akartuk különíteni sportágunkat az olimpián a judótól, ezért brazil Jiu-Jitsu vagy Gracie Jiu-Jitsu néven határozzuk meg. A Brazil Jiu-Jitsu verseny megnyitó ünnepségének részeként közös meghajlás lesz Helio Gracie és idősebb Carlos Gracie portréja előtt. Nem engedünk részt venni olyan csapatokat sem, amelyek stílusukat amerikai Jiu-Jitsu-ként azonosítják, mert veszélyt jelentenek a jiu-jitsura”.
Szerinted akkor msot kinek lehet igaza? Tényleg Royce-nál van a Titkok Kulcsa? Vagy tényleg megindult a BJJ hanyatlása?
This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish.AcceptRead More
Privacy & Cookies Policy
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
