Miről ismerszik meg a jó aikido-oktató?
Szerintünk a jó aikido-oktató olyasvalaki, aki ad neked minden órán, minden edzésen valamit. Valami gondolatot, érzést, ami továbblök a nehézségeken, ami átsegít, ami motivál, amitől gazdagodsz.
Kifejtjük hosszabban, kezdjük kicsit messzebbről: aikido-oktatónak (szándékosan nem írunk mestert, később megmondjuk, miért) lenni nem könnyű dolog, főleg Magyarországon. Fejlettebb és boldogabb nyugat-európai országokban az aikido-oktatót nem a szerencse, vagy az alkalom szüli, hanem a tehetség és a kitartás.
Ott ugyanis egy rendszerbe érkeznek azok, akiket az aikido érdekel: a dojókban és a sportszervezetekben olyan rendszer uralkodik, ami szavatolja (valamennyire), hogy mindenki – az aikidóra fordított idő és energia függvényében – egyenletesen tudjon fejlődni és biztonságos körülmények között tudjon edzeni. Azok közül, akik
- kellően kitartóak,
- tehetségesek,
- van pedagógiai érzékük és
- elvégezték az oktatói tanfolyamot,
végül kikerülnek az aikido-oktatók.
Mivel Magyarországon a kiválasztás szempontjai nem tisztázottak, nincs is igazi oktatói tanfolyam, ezért itt az egész aikido-oktató-izé homályos kiválasztási keretek között, szerencse-alapon és sok-sok kitartással jön létre. Magyarul: aki régebb óta a tatamin marad és bírják az ízületei a nyúzást, abból jó eséllyel aikido-oktató lesz. Akár alkalmas rá, akár nem. Ennek folyománya, hogy boldog-boldogtalan nyithat dojót és lehet aikido-oktató, sőt, a 80-as/90-es években úgy nyomták az akkori magyar „mesterek”, hogy már a 2.-1. kyu-val rendelkező – és teljesen felkészületlen – tanítványaik is nyissanak dojót. Ebből következik mindaz, hogy akik mostanság aikidót tanítanak, szinte semmilyen szakmai kontroll alatt nincsenek, nem ellenőrzi őket senki és nem épült fel semmilyen rendszer, ami szavatolná az aikido-oktatás minőségét. Egészen fura szokások és technikák terjedtek el, egészen fura figurák mozognak a magyar aikidós életben, akik egészen magas fokozattal is rendelkezhetnek. Mivel nincs igazi verseny és mindig van egy-két becsapható ember, ezeknek az embereknek is megvan a maga közönsége, akiket egy darabig „taníthatnak”.
Ezért olyan a magyar aikido, amilyen.
Mindezek miatt megpróbálunk segíteni mindazoknak, akik aikido-edzésre mennének, vagy már járnak, hogy el tudják önállóan dönteni, hogy akihez járnak, jó aikido-oktató-e. Nézzük a szempontokat:
1. A jó aikido-oktató képes átadni, logikusan elmagyarázni és rendszerbe foglalni az aikido-technikákat.
Ez az alap, amire minden aikido-oktatónak képesnek kell lennie. Ezt a stabil tudást 10 év gyakorlás után és megfelelő oktató segítségével a legtöbben elérik. Kialakul valamiféle rendszer a fejükben, valamelyest átlátják, hogy miről szól az aikido, szerencsésebb esetben láttak már külföldi, magasabb szintű aikido oktatókat is, még szerencsésebb esetben rendszeresen járnak edzőtáborba, képzik tovább magukat és mindezt a tudást képesek átadni is, valahogy. Az, hogy erre egy aikido-oktató képes, még nem jelenti, hogy jó is.
2. A jó aikido-oktató képes biztonságos edzési körülményeket biztosítani.
Kis pedagógiai érzékkel, empátiával rendelkező aikido-oktatók átlátják, ki mire képes az edzésen, felmérik, hogy ők maguk mire képesek és olyan technikákat gyakoroltatnak, amelyeket mindenki biztonsággal, sérülés nélkül képes megtanulni és gyakorolni.
3. A jó aikido-oktató érti és ismeri az aikido alapelveit
Nem keverendő össze a spirituális hókuszpókusszal a „kíről” meg „belső erőről”, meg mindenféle energiákról: az aikido technikáit a harcművészetek egyetemes alapelvei foglalják rendszerbe. A jó aikido-oktató ismeri ezeket az alapelveket, megtanulta őket és nem csak a technikát tanítja – hogy mozogjon a lábad, a kezed, vagy a csípőd – hanem képes ezt az egészet az alapelvek szintjére emelni. Alapelvek nélkül a technikák értelmetlenek – a technikák csupán eszközök az alapelvek gyakorlására.
4. A jó aikido-oktató motivál és jó hangulatot teremt az edzésen
Vannak olyan aikido-oktatók, akiknek van pedagógiai vénája, élvezetesen adja át a tudás és maga is élvezi, hogy mozoghat, taníthat. Ne adj’ isten, még humorral is rendelkeznek. Ezek azok az emberek, akiknek az edzésére élvezet járni, akiknek a személyisége passzol az aikidóhoz. Akik miatt mindig jó a hangulat, mindig élvezetes az edzés. Érdekes módon sokkal többen tartanak ilyen edzést, mint ahányan az alapelveket ismerik.
5. A jó aikido-oktató folyamatosan képzi magát és nyitott az új dolgokra
Szektás guruk kíméljenek! Amelyik azt hirdeti, hogy csak az az egyetlen technika lehet jó, amit ő tanít, aki a tatami széléről fikázza a többit, aki bent a tatamin izzad (megtörtént!), nos, az nem jó aikido-oktató, sőt, még oktatónak se neveznénk. A jó aikido-oktató rendszeresen utazik az általa választott mester(ek) táboraira és fejleszti magát, nyitott más oktatók tanításaira, sőt, be is építi az újabb módszereket, magyarázatokat a saját repertoárjába. A jó aikido-oktató maga is gyakorol, gyakorolja, amit tanít, fejlődik tovább. Lásd még: nem bort iszik és vizet prédikál.
6. A jó aikido-oktató spirituális utat jár be és mesterré válik
A mester az, aki megküzdött magával, a testével, a saját gyengeségeivel, egójával és – áldozatokkal ugyan, de – legyőzte. Vagy, folyamatosan küzd vele. Ilyenből alig pár akad a Európában, még kevesebb Magyarországon. Ezért nem lehet a magyar aikido-oktatókat mesternek hívni, mert a legtöbbjüknek akkora egója van, hogy alig férnek be vele a dojo ajtaján. (Az aikido pedig pont az ego legyőzéséről szólna.) Érdemes megfigyelni, hogy hogyan viselkednek egymással szemben (akár nyíltan, akár egymás háta mögött) az aikido-oktatók. A legtöbbje habzó szájjal hülyézi a másikat, a másik technikáit, miközben saját magát dicsőíti. Ez aligha jele az ego legyőzésének.
+1 A jó aikido-oktató elsősorban a saját tanítványaira figyel
Evidenciának tűnik és persze benne foglaltatik az előző pontokban: az aikido-oktatás egy szakma, méghozzá pedagógiai szakma. Ez azt jelenti, hogy a jó aikido-oktató képes érthetően, élvezhetően átadni a tudását, motiválni a tanulókat és olyan visszajelzéseket küldeni nekik, amik segítségével képessé válnak korrigálni saját magukat, elindulni a saját aikido-útjukon. Ez csak rendszeres találkozással, egymásra figyeléssel, egymásra hangolódással lehetséges.
Szerinted hiányzik még valami a listádról? A te oktatód jó aikido-oktató ezek alapján? Írd meg nekünk nyugodtan, vagy gyere el egy edzésünkre és próbálj ki minket!