5 dolog, ami alapvető egy harcművészeti edzésen

Szerző: Csák Gergely | máj 10, 2017 | Aikido hírek, Filozófia

1. Ki kell tűzni egy célt mindenkinek.
2. Mindenkinek dolgoznia kell magán, fejlődnie kell.
3. Mindenkinek tanulnia kell valami újat.
4. Okozzon örömöt, legyen felszabadult a hangulata.
5. Mindenkinek tiszteletet kell mutatnia saját maga és a többiek iránt is.

Mindezek a dolgok elég nyilvánvalónak tűnnek, de egy aikido-óra keretében nem mindig sikerül ezt összehozni – még egy tapasztalt oktatónak sem. Viszont, ha összejön, akkor bármelyik harcművészetet is űzöd – járj oda!

Hadd fejtsük ezt ki egy kicsit jobban.

Az edzés célja – a tanulás és fejlődés

Mindenki, aki elmegy egy harcművészeti edzésre, kitűz valamilyen célt maga elé:

• mozogni akar,
• meg akarja védeni magát,
• le akar fogyni (ilyen is van, igen),
• ki akarja tombolni magát,
• el akarja felejteni az egész napos munkát, stresszt,
• stb.

De az oktatónak is kell tűznie egy célt: ma valamilyen mozdulatot, valamilyen alapelvet, vagy valamilyen speciális dolgot tanulnak az aikidokák (az aikido gyakorlói), esetleg egy nagyobb témakört oszt az oktató több részre és annak az egyik részét veszik végig az órán.

Mindezen céloknak, ha nem is 100%-ig, de teljesülniük kell. Együtt. Az oktató céljainak és a tanítványok céljainak is.

Amikor elmész edzésre, kérdezd meg magadtól:

• Mit szeretnék megtanulni? Miért járok edzésre?
• Mit jelent, hogy tanulás? Mit jelent, hogy együtt tanulunk, adunk egymásnak valamit?
• Mit jelent, hogy fejlesztem magam és fejlesztem a partnerem? Fejlesztem a tanítványaimat, fejlesztem az oktatómat?

Az aikidóban (és a többi harcművészetben is) az együtt gyakorlás hozza meg azokat a munkakörülményeket, amiktől mindenkinek úgy kell éreznie, hogy fejlődik valahova, jobb lesz valami. Alakul a teste és átalakul a szelleme is – több lesz, jobb lesz ahhoz képest, amilyen korábban volt.

Maga a folyamat a keiko folyamata (szó szerinti fordításban a keiko: „elmélkedés a régi dolgok felett”). A keiko ideális esetben ilyen dolgokat jelent:

1. Valakit az érdektelenből érdeklődővé tenni;
2. Valakit a „nem tudom megcsinálni” állapotából a „meg tudom csinálni” állapotába átsegíteni;

Mindezekből következik:

az aikido célja az együtt tanulás.

Minden egyes technika, amit megcsinálsz, tapasztalat. Az aikido tapasztalati út. Ha nincs tapasztalat, nincs aikido.

De egyben azt is jelenti: a harcművészeti technikákat végre kell tudni úgy is hajtani, hogy mindkét fél fejlődik: nem sérül, vagy kevesebb lesz, hanem a technika végén úgy áll fel, hogy erősebb, gyorsabb, okosabb lett – mindenképpen jobb lett, mint volt.

Másik fontos dolog: ha van egy hobbid, ha sportolsz (pl. aikidózol, de bármilyen hobbira igaz), azt magad választottad. Senki sem áll mögötted egy fegyverrel és kényszerít arra, hogy edzésre járj. Éppen emiatt az aikido dojo iskola, ahol mindenki tanul, de nagyon is különbözik egy iskolától: mindenki örömét leli a tanulásban. Amit az aikidótól, az oktatótól és egymástól kapnak az edzésen résztvevők, azt kúlnak, hasznosnak, izgalmasnak, vagy tuti jónak kell találniuk. Ha nem így van, akkor nem fognak újra eljönni.

Új képességeket, új dolgokat tanulni hihetetlenül motiváló. Úgy érzed, hogy személyedben fejlődtél – az a tuti.

Mindezen új képességek és technikák hivatalossá tétele zajlik az aikido vizsgákon. Éppen ezért a vizsgázás hozzá tartozik az aikido gyakorlásához és mindennapjaihoz.

Az ideális harcművészeti edzésen nincsenek olyanok, akik éppen csak eljöttek, csak úgy ott vannak, éppen nincs jobb dolguk. Csak egy picit edzegetnek. Nincs kedvük vizsgázni / edzeni. Az ilyen harcművészeti edzések sosem hozzák meg a fejlődést, vagyis értelmetlenek.

Az edzésnek örömet kell okoznia.

Néhányan végtelenül komolyan veszik a gyakorlást, de mindig kell lennie egy kis felszabadultságnak. Viszont a túlzott heherészés az edzésen azt mutatja, hogy valaki nem a mozdulatra, nem a partnerére, vagy saját magára figyel, hanem szórakozik.

Az aikidónak és a harcművészeteknek számos célja van. Az egyik az elme csöndje. Ezt is meg kell tanulni – az aikido ugyanis egy mozgó meditáció. Miközben az ember végrehajtja a technikákat a partnerével, az elméje csendes, megállt. Nincsenek zavaró gondolatok, felbukkanó érzelmek, csak a mozdulat van, a koncentráció.

Az ember harmóniába kerül saját magával, a partnerével és hirtelen az egész univerzummal – ahogy azt O-Sensei is megfogalmazta már sokszor.

Mindezt megtapasztalni elképesztő örömöt és sikerélményt okoz.

nem szükséges hozzá extra vicceket mesélni egymásnak, hogy azzal foglaljuk le az elménket edzés közben. Az aikido, a fejlődés, a harmónia, az üresség, a gondok hiánya önmagában örömöt okoz, anélkül, hogy erőltetni kellene.

Az edzés okozzon örömet.

Észrevétlenül tértünk át a harmadik pontra, hiszen mindezek összefüggenek: az edzés öröm és játék. Az edzés lehetővé teszi, hogy különböző személyiségű, hátterű emberek egymással jól megférjenek, viszonylag kis helyeken is. És jól megférjenek, szívesen lássák egymást viszont hetente többször is.

Akkor igazán jó az edzés, ha lehetővé teszi, hogy mindenki saját maga maradjon. Amikor senkire nincs rákényszerítve, hogy más legyen, mint ami.

Ennek kulcsa: a tisztelet.

Igen, minden mindennel összefügg: az öröm és az alapos edzés akkor jön össze, ha megvan a tisztelt egymás felé.

Minden harcművészeti edzés a meghajlással kezdődik és ér véget. De ha a meghajlás csak egy üres gesztus és aztán a gyakorlók nem becsülik egymást semmire – akkor az nem lesz jó edzés.

Bízunk benne, hogy az edzés örömet okoz neked – várunk a mienkre!