A koronavírus miatt az edzések szünetlenek

A koronavírus miatt az edzések szünetlenek

Mindenkit arra kérünk, hogy maradjon otthon, mosson kezet alaposan és sűrűn és csökkentse minimálisra az érintkezést másokkal.

Mivel az aikidóban folyamatos a testi kontaktus, sőt, ezen alapul, ezért felelősségünknek érezzük, hogy a leghamarabb bezárjunk. Amint a vírus elvonul, természetesen újra fogunk nyitni.

Várhatóan addig is online erősítő-nyújtó órákkal jelentkezünk, hogy mindenki formában tudjon maradni. A rendszeres és alapos testmozgás jót tesz az immunrendszernek, így hozzájárul a vírus elleni küzdelemhez.

A megváltott havibérleteket visszaváltjuk, vagy érvényesek lesznek arra a hónapra, amikor újranyitunk.

Fantasztikus összefogással felújítottuk a dojónkat – várunk téged is!

Fantasztikus összefogással felújítottuk a dojónkat – várunk téged is!

2018. december végétől 2019. január 6-ig zárva tartott a dojónk, mert felújítottunk.

A felújításban részt vett

  • 20 önkéntes aikidós és ismerősök, családtagok, barátok;
  • 5 magánszemély, jelentős anyagi adománnyal;
  • 2 cég, a Gönczy Hostel Management Kft és a SafeTrain Kft.

Összefogásuknak és áldozatos munkájuknak hála, a Zumm Aikido Egyesület budapesti dojója jelentősen megújult. A tatami alá szigetelés került, a falakról leszedtük a régi vakolatot és újrafestettünk; a padlót kiszinteztük és kicseréltük a villanyvezetékeket, lámpákat is. Az egész edzőterem világosabb, levegősebb lett.

2019. január 9-én újranyitottunk,

12-én pedig kis edzéssel egybekötött ünnepséget tartunk 10.00-tól, amire várunk téged is!

Képek a felújításról:

Köszönjük mindenkinek a segítséget és a hozzájárulást!

Miért megyek el a Megvilágosodás Helyének napjára?

Miért megyek el a Megvilágosodás Helyének napjára?

„道場”
/a japán edzőterem, azaz a dojo vagy dódzsó kandzsija/

„Dojo lehet mindaz a hely, ahol budot oktatnak”
/ismeretlen/

Április 30-a jelentős nap lesz a Zumm Aikido Egyesület és Dojo életében. A második alkalommal rendezzük meg a Dojo Napját, azt a napot, amelyet mi szervezünk, alakítunk, valósítunk meg, magunknak, régieknek és újaknak, a Kálvin térhez közeli edzőteremnek, a mi dojonknak, és az aikido iránt érdeklődőknek. Sűrű, tartalmas, izgalmas, sokszínű nap lesz, a cseresznyefa-virágzáson kicsit túl, a nyári forróság városra telepedésén kicsit innen.

Edzeni fogunk, csatakosat, s lesz műhelymunka is, kinek-kinek melyik technikával van nehézsége vagy épp öröme, mit csinálna szívesen, ó igen, a sankyo, hova is húzom vagy emelem az uke alkarját mikor megvan a fogás? S az újak, a dojoban legfiatalabbak, vajon eljutni-e velük egy kokyhu nage-ig vagy aihanmi katatedori-ból ikkyo omote-ig? Porszívózás, portalanítás, szétszórt szemét kihordás, magunknak, én neked csinálom, te nekem, rend s tisztaság legyen a budo helyén, szenteld fel újra a tatamit azzal, hogy lerakod velem, hézag, törés ne legyen, s a dobás, az esés, biztonságosan történhessen…

Legyen ünnep!

A Dojo Napja nem takarításról és nem is csak egy újabb edzésről szól.

Megtanít az ünnepre, és az ünnep megélésére. A mi ünnepünkére.

A hely, az Út Követésének Helye – ez a dojo, és amit te és én együtt tenni fogunk, az annak tettekbe forduló tisztelete, magunkért és edzőtársainkért.

Dojo csak ott van, hol budo van. Már nem bentlakásos iskolákban, az uchideshi gyakorlási formájában. Hanem a hétköznapokban, és a hétköznapokban megéltté tett ünnepekben.

S hol budo van, ott ünnepnek időnként helye van. A magunk, a hely, és a kölcsönösség ünnepének. Az újak segítésének. A legújabbak tatamira hívásának. A nekik adott bátorító mosolyoknak. A figyelemnek, hogy kit hova gurítunk, kit hova dobunk. Kivel, milyen módon dolgozunk, teremtjük meg és tartjuk fenn a kontaktust.

A közös jelentéstulajdonítás és jelentésmegélés semmivel nem összetéveszthető eufóriájának, amazonasi esőerdők rejtett sámánnövényeinek tálakba morzsolt leveleiből merített eksztázisának.

A budo, az aikido és a dojo ünnepén.

A közösség magára találásának és önmagáért való önfeledésének napján.

Te választasz magadnak dolgot!

Én ezek miatt megyek el a Zumm Aikido Dojo Napjára. Mert részese és tevékeny alakítója szeretnék lenni valaminek, amit magunk hozunk létre és teremtünk újjá, és annak, amikor az újjáteremtés kitüntetett ünnepet kap.

Lehetne persze másként.

Energiát edzésidőn túli dobálózással levezetni, mást akarni, mást választani.

Másra szánni.

Azt amit épp most az ünnepnek készülünk adni.

Lehetne. De nem így lesz. Előtte állok a választásomnak, s nem pedig mögötte. Jelen vagyok, ott vagyok, és ott is akarok maradni döntésemben. Ahogy én vagyok jelen a pillanatban, a tökéletessé tett időben amikor ukémmal dolgozok, és amikor – ahogy O’Sensei mondta – egy szemvillanás alatt döntök életről és halálról.

Én az életet választom, az élet mellett, az ünnep mellett döntök. Ezért is megyek el a Dojo Napjára. Másra „szánni” sokkal egyszerűbb. Dönteni felelősen döntök. Az uke élete a kezemben van, és a megélt ünnep után azt szeretném, hogy közös gyakorlásunkban én is lehessek még az ő uke-ja…

Téged is várunk, helyed lesz ott!

X