Nemrégiben írtunk egy remek bejegyzést arról, miért ajánljuk az aikidot mindenkinek, függetlenül attól, hány éves, vagy életének egyéb területein mivel foglalkozik. Az aikido művelésének sok pozitív hozadéka van, és dojonkban ezeket mind magad is megtapasztalhatod.
Most összegyűjtöttünk néhány olyan dolgot, amit úgy nyersz és sajátítasz el az aikido gyakorlásával, hogy azokat életed más területein is tudod kamatoztatni. Persze ezek nem teljesen függetlenek attól, hogy harcművészeti edzésre jársz – mégis, képességeid és készségeid úgy fejleszti az aikido, hogy annak attól függetlenül, máshol is lesz eredménye. S végső soron ez a harcművészet, a Busido-hagyományokra épülő gyakorlás igazi célja: több, mint harci technikák magas szintű elsajátítása és önvédelmi alkalmazása.
1. Rendszeretet és fegyelmezettség:
Hangozzék bár elsőre mégoly katonásan is, szó sincs drákói szigorról vagy igazságtalan szankciókról a dojoban. Az aikido (és általában a harcművészetek protokolljai) néhány könnyen követhető szabály betartását kérik a gyakorlóktól. Ezek azonban rendet és a szó legnemesebb értelmében vett tanulási fegyelmet visznek az egyébként barátságos, befogadó légkörbe az edzéseken. A keretek, szabályok pedig azért vannak, mert kijelölik azt az „utat”, amelyen haladni kell a fejlődés érdekében, és – néhány más elképzeléssel szemben – nem az „elnyomásról” vagy a személy korlátozásáról szólnak, különösen nem az aikido dojoiban.
„A zseni átlát a káoszon”, tartja a kedves de naiv és erősen vitatható mondás, ám az igazság, ilyen megközelítéssel sem a dojoban, sem a hétköznapi életben, általában nem sokra megyünk. Új ismereteket elsajátítani és alkalmazni, munkahelyi, magánéleti feladatokat sikeresen megoldani, csak rendszerezett, strukturált módon lehet – éppúgy, ahogy edzéseken az egyes technikákat is rendszerezett módon, részenként felépítve tanulod meg.
2. Forma és tartalom egysége:
Az aikido elvei és technikái között hihetetlen összhang, szimbiózis van. Mi is úgy tartjuk, hogy az aikido mélyebb (vagy magasabb, nézőpont kérdése) szinten nem egyszerűen technikák begyakorolt ismétlését jelenti (bár ez egyáltalán nem lebecsülendő, sem egy látványos bemutatón, sem egy önvédelmi szituációban!), hanem az aikido alapelveinek érvényre juttatását. Ugyanígy az előző pontban írt formai, rendezettséggel összefüggő kérdéseknél is ez a helyzet: a keretek a tartalomban való elmélyülést szolgálják.
Ha felütsz egy művészeti-esztétikai témájú könyvet, azt láthatod, a forma és tartalom egysége, egymáshoz való viszonyuk, a világtörténelem legnagyobb gondolkodóit is sokat foglalkoztatta. De nem kell filozófusnak lenni a kérdéshez: a dojoban tanultakkal érzékenyebbé válsz arra, hogy életed számtalan területén és szituációjában felismerd, megvan-e a fedés a tartalom és csomagolása között, ott van-e a mondanivaló a felszín alatt, összhangban cselekszik-e valaki azzal amit mond, milyen elvek és milyen motiváció mentén teszi azt amit tesz. Kénytelenek vagyunk ezt a szép szakkifejezést használni: noha szakemberré nyilván nem válsz, de nő a szociálpszichológiai érzékenységed, melyben az edzések is segítenek.
3. Koncentrálás:
A figyelem megtartásának nehézsége mindannyiunk számára ismert, életünk különböző szakaszaiban vissza-visszatérő probléma lehet. Dúskálunk az ingerekben, hajlamosak lehetünk elkalandozni „belső világunkban” is a néha kényelmetlen külvilág elől. Mégis, feladatainkat el kell látni, szerepeinkben helyt kell állni. Az aikido elsajátításával az ezekhez szükséges koncentrációs készségedet fejlesztheted.
Az aikidoról úgy tartják, a nehezebben tanulható harcművészetek közé tartozik (ez persze nem fejezhető ki semmilyen mérőszámmal), és minden gyakorlónak a dojo rendezett és felszabadult, de fegyelmezett keretei között, fókuszáltan kell figyelnie mestere tanítására. Ennek gyakorlása életed számos más vonatkozásában is hozzásegíthet figyelmed összpontosításához.
4. Türelem mások fele:
„Fáradtan érkezett az edzésre? Hiába nyújtunk minden edzés elején negyed órát, képtelen ellazítani karjait? Lassan mozog ma? Lehet hogy észre sem veszi, de blokkolja az összes technikámat?” – Ha edzésekre jársz, bizony számtalanszor fel fogsz tenni magadnak hasonló kérdéseket. Az aikido épp arra tanít, hogy a másokkal való együttműködés teremti meg a közös fejlődés alapjait, minden egyéni nehézség ellené – hiszen a következő edzésen lehet hogy épp te fogsz hasonló cipőben járni.
A türelmes ember képes várni arra, hogy az erőfeszítések megteremjék gyümölcseiket, és nem sietteti azt. Életed számos szférájában – munkahely, iskola, magánélet, hobbi – hasznodra válik az, hogy embertársaiddal való kapcsolataidban képes vagy a türelem erényének gyakorlására és beleérzőkészséged fejlesztésére. Természetesen ez sosem alárendelődést jelent. Inkább azt, hogy képes vagy mintegy „felülről” tekinteni a szituációra, amiben vagytok – például egy munkahelyi konfliktusra -, és árnyaltabban átlátni magad és mások helyzetét. Az aikido dojoban mindenkinek megvannak a maga nehézségei, ugyanúgy, ahogy neked, és nem biztos hogy mindig sikerült azokat a tatami szélén hagynia. A rendszeres edzéseken, a mozgásformák közös gyakorlása révén a türelmed oly mértékben tud fejlődni, hogy azt máshol, könnyedén tudod kamatoztatni.
5. Türelem magad fele:
Az aikidoban csak akkor fejlődsz, ha türelmes vagy magadhoz és saját határaidhoz. Megtanulod az alaplépéseket, az első alapvető technikákba kóstolsz bele, majd megtanulsz esni csuklófeszítésből, már te is tudsz picit segíteni az újaknak, és máris ott a hakamáért majd a fekete övért folytatott vizsga… Lassíts! Évek, hosszú évek eltökélt munkája szükséges mindehhez, melyben csak akkor lehetsz sikeres, ha magad és saját határaid fele is türelmes vagy. Mozgásodhoz. Erőnlétedhez. Testalkatodhoz. Ahhoz, amitől félsz a tatamin és amiben már boldog magabiztosságot érzel. Élvezd és légy türelmes, a célok akkor beérnek maguktól.
Ez a szemlélet egyáltalán nem „trendi” életvezetési tanács, hanem az aikido gyakorlásának olyan megközelítése, mely más helyzetekben is remekül funkcionál. Komfortzónád határait tudatosan és magadra odafigyelve tágítsd, kellő türelemmel pedig munkahelyi, iskolai akadályokat is jobban veszel. Az aikido elkötelezett gyakorlása olyan önismerethez segít hozzá, hogy magaddal szembeni egészséges megértésed (és nem el- vagy mellénézésed!) kellő mennyiségű türelemmel fog párosulni sok egyéb szituációban is.
6. Tisztelet a tanító, a nálad valamiben többet tudó irányába:
Az aikido mesterek hosszú évek fáradságos munkájának köszönhetik, hogy téged tanítani tudnak. Ahogy a mondás tartja: sokkal többször estek el és álltak fel, mint általában tanítványaik összessége. (Ez persze egy körülmény, ami nem minősít, pusztán a fejlődés különböző állapotaira hívja fel a figyelmet.) A legtöbb dojoban, az aikidosok közössége nemcsak edzőtársi, hanem baráti kapcsolatokat is ápol, mesterüktől pedig az aikido elvein és technikáin kívül más értékekre is pozitív mintát kaphatnak. A szorgalom, a beleadás, vagy maga a tanítani tudás képessége: mind olyan vonások, melyeket utána könnyebb megtalálni és értékelni másokban is.
Természetesen nem tekinthető mindenki tanítónak vagy mesterünknek, akikkel életünk során kapcsolatban állunk. Ám ha oktatódban nemcsak a technikai tudás birtokosát, hanem fejlődésed egyik meghatározó figuráját látod, nemcsak elsajátítasz, hanem tanulsz is tőle, akkor azt veheted észre, előbb-utóbb másoktól is tudsz valamit tanulni. Olyanoktól és azt, amire esetleg nem is gondolnál. Mindenki jó valamiben, mindenki tud akarva-akaratlanul is mutatni számodra olyat, amit „elcsenve”, te magad is gazdagabb leszel tőle. De ez csak a tisztelet megadása mellett valósulhat meg.
7. Az egyenlőség mindennek az alapja:
Mindenki különböző motivációval kezd aikidozni, de mindannyian ugyanolyan fizikai alapvonásokkal bírunk. Előbb-utóbb mindenki megtanulja és végrehajtja az ikkyo-technikát fejre érkező vágás hárítására, de picit másmilyen lesz egy kétméteres partner és egy kisebb termetű nő esetében. Mindenki szokott izzadni, fáradt lenni, lassabb lenni, talán ebédre valami hagymás is lecsúszott… Mégis, mindenki azért van ott hogy eddzen, hogy közösen fejlődjetek mesteretek iránymutatása mentén. Különbözőek vagyunk, mégis egyenlőek.
Az aikidot nem véletlenül a harmónia és a béke harcművészetének szánta alapítója. Szemléletében az egyenlőség, a másik elfogadása, emberi mivoltának legalapvetőbb tiszteletben tartása köszön vissza. Más körülményekkel a hátunk mögött, más pillanatnyi helyzetből érkezünk az edzőterembe – de a cél, és a saját humánum közössé és egyenlővé is teszi az aikidokákat. Konfliktusaink ugyan lehetnek – hiszen az aikido ezek békés rendezésére tanít -, de képesnek kell lennünk ezek megértésére. Egyet nem kell hogy értsünk mindig mindenben – de képesnek kell lennünk megértenünk a másik álláspontját. Az aikido művelése során végső soron ez az egyik mélyebb vonatkozás, melyet megismerhetünk és később életünk más területén is alkalmazhatunk. (S talán mi magunk is ezt tartjuk az egyik legfontosabb mozzanatnak, amely némiképp kiemeli más harcművészetek és a küzdősportok közül.)
Várunk téged is! Legyen az aikido hétköznapjaid része is!
Gyere edzésre és fejlődj, velünk együtt!