Aikido – magad miatt tedd meg!

Aikido – magad miatt tedd meg!

Minden egyes edzés számít. Minden egyes edzőtábor számít.

Elmondom, mire gondolok.

Cyril Lagrasta, aki sokáig a Dublin Aikido vezetője volt, manapság Svájcban tanít aikidót, tartott nálunk egyszer edzőtábort Budapesten.

cyrli_lagrasta_2013_ (66)

Cyril Lagrasta, irimi nage (Rene Maajärv fotója)



Arról, hogy milyen technikákat mutatott, egy nikkyón kívül nem emlékszem szinte semmire. A nikkyóra is azért emlékszem, mert van egy vicces fotó, amin éppen nikkyót csinál egy kedves ismerősömön, és nagyon vicces arcot vág. De ezen kívül nem emlékszem semmire, csak arra, amit mondott: az ajtó-hasonlatra.
(tovább…)

Aikido-edzések már Nagykanizsán és Kiskőrösön is!

Aikido-edzések már Nagykanizsán és Kiskőrösön is!

aikido Csáki Robi600


Újabb edzési lehetőséget ajánlunk a lelkes és harcművészetet tanulni vágyóknak: Nagykanizsán és Kiskőrösön is folynak edzések, ahol Christian Tissier oktatási rendszerében tartunk aikido-órákat.


Kiskőrösön Liane Mar­quardt (1. dan aikikai) tart szerdánként edzéseket, míg Nagykanizsán Józsa Tamás (1. dan aikikai) kedden, csütörtökön és pénteken tart aikido-órákat.


Az edzések menüpontunk alatt megnézheted az edzések pontos helyét és az oktatókkal is megismerkedhetsz a mesterek menüpont alatt.


Várunk sok szeretettel!

Nélküle már el sem tudnám képzelni az életem

Nagyon sokáig versenyszerűen úsztam – és untam.

A vízben egyedül vagy. A gondolataid pörögnek. Csak a víz hangjait hallod. ÉS hajtod saját magad – valakikkel szemben, akiket nem ismersz, futólag láttad őket a hideg és nedves rajtkockán.

Borítékolható volt, hogy egy kamaszodó fiú, akit alapvetően nem motivált, hogy gyorsabban ússzon másoknál, hamarosan le fog lépni. 14 évesen abbahagytam az úszást és középiskolás koromban nem is sportoltam semmit. A tesiórákat kényszeredetten végigcsináltam. Nem érdekelt a kislabda-dobás, vagy a kötélmászás. Nem is voltam jó benne, pont emiatt. Halálfélelmem volt, amikor szekrényt kellett ugrani. A tanáraim sosem próbáltak motiválni semmire, elvárták, hogy szeressem. Vagy nem is érdekelte őket, akkor legalább focizhattunk tesióra címén.

17 évesen azonban már hiányzott a mozgás. Úgy éreztem, hogy a napi mókuskerékből kell valami, ami kikapcsol, ami segít megszabadulni a sok felesleges gondolattól és a napi levezetetlen feszültségtől.

(tovább…)

X